Megyénk lakossága havonta 11 ezerszer tárcsázta az egységes segélyhívót 2019-ben
A 112 egy egységes európai segélyhívószám, amely a nap bármely órájában, ingyenesen hívható mind vezetékes, mind mobiltelefonról bárhol az Európai Unióban, sőt szinte az egész kontinensen –hangzik a meghatározás, viszont a pontos definícióhoz az is hozzátartozik, hogy mely esetekben lehet tárcsázni ezt az egységes telefonszámot.
Bátran hívhatjuk a 112-t, ha a mentők, tűzoltók vagy rendőrök beavatkozását igénylő helyzetet észlelünk, például ha súlyos közlekedési baleset szemtanúi vagyunk vagy látunk egy lángokban álló épületet. A megadott példákból pontosan kiderül, mire is találták ki a segélyhívót. Vészhelyzetekre, nem pedig arra, hogy forgalmi információkat kérjünk vagy épp időjárás-jelentést kapjunk. Mi több, az ilyen felesleges hívások le is terhelik a rendszert, veszélybe sodorva ezzel azoknak az életét, akik valóban a készenléti szervek segítségére szorulnak
A Speciális Távközlési Szolgálat (STS) adatai szerint 2019 első tizenegy hónapjában összesen 10 437 328 hívás futott be a 112-es segélyhívóra, melyek közül 5 404 650, azaz a hívások 51,7 százaléka valóban sürgősségi helyzetben kért segítséget. Noha ez azt jelenti, hogy a hívások közel fele még mindig nem vészhelyzetről tájékoztatja a hatóságokat, ezen eredmények még mindig örömre adnak okot, hiszen öt évvel ezelőtt a nem sürgős hívások száma még megközelítette a 10 milliót. E csökkenő tendenciának az okát a STS egyértelműen azoknak a tájékoztató jellegű kampányoknak tudja be, melyek által a lakosságot a 112-es egységes segélyhívó felelősségteljes használatára ösztönözték.
Ami a sürgősségi hívások tipológiai megoszlását illeti, 2019 januárja és novembere között a tárcsázók 55,50 százalékát a mentőszolgálattal kellett összekapcsolni, 22,91 százalékukat a rendőrséggel, 16,95 százalékukat a katasztrófavédelemmel, a csendőrséghez pedig csak a hívások 4,20 százalékát kellett átirányítani. A STS közlése szerint a diszpécsereknek átlagosan 54,25 másodpercre volt szükségük ahhoz, hogy felmérjék a helyzetet, majd a megfelelő szervhez irányítsák a hívásokat, utóbbiaknak pedig mindösszesen 4,35 perce volt szükségük, hogy fogadják a segélykéréseket.
Ami megyénket illeti, elmondható, hogy Szatmár megye területéről, az elemzett időszakban összesen 127 069 alkalommal tárcsázták a 112-t. Az egységes segélyhívóra befutó bejelentések 50,64 százaléka valóban vészhelyzetről értesítette az illetékeseket, s az országos arányokhoz hasonlóan itt is a mentők segítségére volt a legnagyobb szükség. A Szatmár Megyei Mentőszolgálathoz a segélykérések 63,63 százalékát irányították át, a rendőrség a hívások 20,32 százalékát kapta, a Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség 12,52 százalékot, a csendőrség pedig 3,26 százalékot. Mindezek mellett volt 0,27 százaléknyi olyan hívás is, mely nem a fentebbi szervek hatáskörébe tartozott, de természetesen ezeket is továbbították oda, ahová valóban tartoztak.
